Kultúrszóda

Azért, mert érdekel a színházművészet. Mert a valódi színművészek hitem szerint régi istenek szentelt papjai, és mert taszítanak a méltatlan színműipari szakmunkások. És azért is, mert a színház – értő kezekben – mágia. Továbbá - a magasröptű kultúra szüneteiben - egy s más életszilánk miatt kutyákról, lovakról, egyebekről innen-onnan, amelyek talán segítenek valakinek (bárkinek) hátrahagyni egy időre a feszültségbe zárt monotóniát.

Támogatás

Ez a gomb alakítja mesévé a támogatást. Köszönöm.

Facebook

Friss topikok

  • uZsoNNa: Szia! Az eredmenyerol is van beszamolo? Illetve, hogy vegul kellett-e a dupla spot on meg a nyakorv. (2013.08.12. 09:03) Nincskullancs
  • KultúrSzóda: @tbubrfdves: És köszönöm, hogy válaszoltál. (2013.05.30. 07:54) Momentán: MelegFRÖCCS és homofóbok
  • KultúrSzóda: Köszönöm szépen :) Nem teljesítménytúráztatás a célom, hanem kikapcsolás, továbbgondolás, mesébe r... (2013.05.14. 15:28) Tényleg Mohács kell?
  • Jazzy01: Nagyon jó ez az írás! Könnyeket fakasztott! :) Mi is nyersen etetünk és nincskullancsozunk 2 leon... (2013.04.26. 21:37) Kutya vacsorája
  • KultúrSzóda: Elnézést kérek Kovács Gábortól, amiért átkereszteltem! Biztosan azért történt, mert az járt a feje... (2013.04.26. 07:32) Hangok a gyermekekért

Címkék

Abigél (1) Abodi Nagy Blanka (1) Adorján Bálint (1) Ágoston Katalin (1) Alföldi Róbert (2) Almási Sándor (2) A bolondok grófja (1) A good day to die hard (1) A kaukázusi Krétakör (1) A Nagy Négyes (1) A teljes tizedik évad (1) Balogh Anna (1) Bárka Színház (1) Belvárosi Színház (3) Benedek Miklós (1) Béres Ilona (1) Black Comedy (1) Blaskó Péter (1) Bódi Barbara (2) Bódy Gergő (4) Boldoghy Borbála (2) Bolha a fülbe (1) Boncsér Gergely (2) Borbás Gabi (1) Borbély Krisztina (1) Boros Zoltán (1) Bot Gábor (1) Bruce Willis (1) Cane Corso (4) Centrál Színház (1) Cigányszerelem (1) Csányi Sándor (1) Csuha Lajos (1) Csuja Imre (1) Debreczeny Csaba (1) Dévai Balázs (1) Die Hard 5 (1) Dolhai Attila (3) Dózsa László (1) Dózsa Zoltán (1) Dunai Tamás (1) Egyházi Géza (3) Éless-Szín (1) Elisabeth (1) Equus (2) Eszenyi Enikő (1) F. Várkonyi Zsuzsa (1) Faragó András (3) Fazekas Andrea (1) Fazekas Zsuzsa (1) Fegya (2) Feketeszárú cseresznye (1) Fesztbaum Béla (1) Fischl Mónika (1) Formán Bálint (1) Frankó Tünde (1) Fröccs (1) Fullajtár Andrea (1) Für Anikó (1) Gados Béla (1) Gazsó György (1) Gergely Róbert (1) Gömöri András Máté (1) Göttinger Pál (1) Gregor Bernadett (2) Gyógyír északi szélre (1) György-Rózsa Sándor (1) Gyuriska János (1) Harsányi Bence (5) Helyey László (1) Horváth Lili (1) Hunyadkürti György (1) Huszti Péter (1) I. Ferenc pápa (1) Ifj. Farkas Sándor (1) Ifj. Jászai László (1) Impro (1) Impróreggeli (1) Improvizációs színház (1) Jantyik Csaba (1) Janza Kata (3) Játékkiállítás (1) Játékország (1) Jávori Ferenc (1) Jóembert keresünk (1) Jótékonysági koncert (1) Jövőre Veled Itt (1) József Attila Színház (1) Kálid Artúr (1) Kardos Róbert (1) Karinthy Színház (1) Katasztrófahelyzet (1) Kautzky Armand (2) Kékkovács Mara (2) Kerekes József (1) Kerényi Miklós Máté (3) Keresztes Ildikó (1) Kiskovács Attila (4) Kiss Ramóna (1) Klem Viktor (1) Kocsis Dénes (1) Költözünk! (1) Koncz Gábor (2) konklávé (1) Kőszegi Ákos (1) Kovács Adrián (1) Kovács Gábor (1) Kovács Lajos (1) Kovács Patrícia (3) Kováts Adél (1) Közlekedési Múzeum (1) Kramer kontra Kramer (1) Kristóf István (1) Kulka János (1) KultúrSzóda (1) Kurkó József (1) Kútvölgyi Erzsébet (1) Lakatos Mihály (1) Lehoczky Zsuzsa (2) Lengyel Ferenc (1) Lengyel Tamás (1) Liptai Claudia (1) Lukács Sándor (1) Lux Ádám (1) Mácsai Pál (1) Madár Veronika (1) Mahó Andrea (1) Március 15. (1) Márkó Eszter (1) Márton András (1) Máthé Zsolt (1) Menyasszonytánc (1) Mészáros Máté (1) Mészáros Sára (1) Mészáros Tibor (1) Mihálka Gyuri (1) Mikó István (1) Miller Zoltán (1) Mindszenty (1) Molnár Áron (1) Molnár Levente (5) Molnár Piroska (1) Momentán Társulat (6) Musical Plusz (1) Nádasi Veronika (2) Nagy-Kálózy Eszter (1) Nagy Ervin (1) Nagy Levente (1) Nagy Zoltán (1) Nemcsák Károly (2) Nemes Takách Kata (4) Nemes Wanda (1) Németh Kristóf (1) Nincskullancs csepp (1) Nulladik Óra (2) Nyertes Zsuzsa (1) Nyírő Bea (1) Operett (1) Operettszínház (5) Ördögölő Józsiás (1) Orlai Produkció (2) Őze Áron (1) pápa (1) pápaválasztás (1) Papp János (1) Parti Nóra (1) Patonai Zsolt (2) Peller Anna (1) Petrik Andrea (1) Pikali Gerda (1) Pirgel Dávid (2) Pirisi László (2) Plaszkó Éva (1) Pogány Judit (1) Radnóti Színház (1) Raktárszínház (2) Rárósi Anita (1) Rátóti Zoltán (1) Rékasi Károly (1) RögvEst (1) Sári Évi (1) Sárközi-Nagy Ilona (1) Schmied Zoltán (1) Schneider Zoltán (1) Siménfalvy Ágota (2) Simon Kornél (1) sitcom (1) Sövegjártó Áron (1) Spinoza Ház (1) Szabó Emília (1) Szabó Máté (1) Szabó P. Szilveszter (4) Szabó Sipos Barnabás (1) Szabó Zsuzsa (1) Szacsvay László (1) Szamosi Donáth (2) Szandtner Anna (1) Szarvas Attila (1) Szávai Viktória (1) Szemenyei János (1) Szendy Szilvi (2) Szerényi László (1) Szeretlek Faust (1) Szervét Tibor (1) Szimpla Kert (1) Szimpla Piac (1) színház (1) Színház reggel (1) Szolnoki Zsolt (1) Szomor György (1) Szorcsik Kriszta (1) Tamási Áron (1) Telekes Péter (1) Thália Színház (4) Tolcsvay László (1) Tordai Teri (1) Törőcsik Mari (1) Tóth Barnabás (1) Tóth Roland (1) Tóth Tamás (1) Újszínház (3) Uránia (1) Vágó Zsuzsi (1) Vaknyugat (1) Várady Zsuzsi (5) Vári-Kovács Péter (1) Vári Éva (2) Vass György (1) Verebes István (1) Vida Gábor (2) Vígszínház (1) Viselkedés a színházban (1) Vörös Edit (1) www.kulturszoda.hu (1) YAMATO (1) Címkefelhő

2013.05.06. 12:54 KultúrSzóda

Momentán: Rigócirip és impróhajnal

Helyszín: IMPRÓ – kreatív töltőállomás
Időpont: 2013. május 6., 7 óra
Nulladik Óra

Szereplők: Nemes Takách Kata, Várady Zsuzsi, Molnár Levente, Harsányi Bence, Kiskovács Attila; „Műsorvezető”: Bódy Gergő, zenei felelős: Pirisi László

Programcímke:
impróreggeli
Ki mondta, hogy a hétfő csak szörnyen kezdődhet?

Ki mondta, hogy színházba csak este lehet járni?
Ki mondta, hogy reggel nem vagyunk viccesek?
Ki mondta, hogy előbb a munka, aztán a szórakozás?!?”

_____________________________

nulladik-ora-2-copy.jpgHajnal négykor magamtól ébredek. Mivel azonban kukksötét honol, kintről is fülemüle hallatszik, a rigók eldugultan fekszenek valahol a bokrok alján, kilogikázom, hogy belső órám rengeteget siet, még nincs annyi. Megnyugodva fordulok hasra, és épp csöppennék vissza az igazak édes álmába, mikor Edith Piaf lágyan, de ellentmondásra érzéketlenül jelzi, hogy mégis igen: fel kell már kelni. Vigasztaló gondolat, hogy mindenkinek vannak perverziói (március, április és május: ez talán már kényszeres…), és hogy van, aki napi szinten négy előtt kel. De vajon nekik ér szundizni ebéd után? És vajon nem lehetne bevezetni egy nulladik órát mondjuk déltől? Régebben még voltak délutáni iskolák… Férj is elszenvedte a felébredést, Neki is ugyanannyi az idő, hát hogy csinálja, hogy kicsit sem gyűrött az arca? Elmélkedésemnek a zuhanyozás végén lévő brutálhideg víz vet véget. Ezen kívül eszembe jut, hogy aki ma ír magyar érettségit, tuti szívesen cserélne velem koránkeléssel és rigófütty-hiánnyal együtt. A magam idejében (a mateknál) lettem volna én is szívesen bárhol máshol.

Persze mire megivódik a tea és megfésülődik a hajam, a rigók is kezdenek ciripelni a fenyők alján. Épp ideje volt… És a hajnaloknak az általános apró örömökön túl van egy vitathatatlan előnyük a közlekedésben is: ilyenkor lehet hasítani, úgyszólván üresek az utak. Ki is használom a lehetőséget, negyvenöt lóerőnk minden zabolátlan vadságával. A parkolótól kényelmes séta esik a Töltőállomásig. Ezalatt alkalmunk nyílik empirikus úton meggyőződni a kutyapiszok-tárolókra festett mondat igazságtartalmáról (hogy ugyanis még egy terézvárosi kutya sem képes maga után takarítani). Úgy rémlik, volt egy rövid időszak, amíg viszonylag kevés ürülék volt az utcákon, ehhez képest mostanában újra sajátos akadályversenyhez hasonlít a belvárosi gyalogos közlekedés. (És az autós is, ha már itt tartunk, csak az a kátyúk miatt.) De nem azért jöttünk, hogy sopánkodjunk, különben is: gyülekeznek az emberek, süt(ni fog) a nap, az arcokon bianco mosoly.

Nálam már a kezdés életveszély. Elkövetem azt a hibát, hogy a sajtos péksütiből a hagyományos reggeli torna után harapom az utolsó falatot. Félre is nyelek pár morzsát, amikor az asszociációban a tojástól eljutunk a majdnem-nagyharangig, a Társulat pedig eldalolja (hűdelazzaaa…) reggae-stílusban a „Mindennapok reggelének himnuszát”. A mű kissé szétesős, nagyon jointos. Hangulatszint beállítva.

Lepereg előttünk egy csomó variáció libatömésből indulásra (buzgón jegyzetelek), és ugyanekkor megtudjuk, hogy Zsuzsira rá lehet ugrani (ami szerintem még mindig jobb Neki, mint a múltkori Nulladikon a családi jelenet kutyával), és hogy miért veszélyes egy göndör lány a sárkányokra (is) és a mondai hűségre (is).

Új játék a rádiócsavargatós szituáció: Gergő váltogat a rádióadók közt. A kínálat „revolver”, „vega”, „paintball”, „(templomégetőből) templomos metál”, „rendmániás”. A könnyem a „Brokkoli és Répa Rudi” c. mesénél kezd folyni, az „eladó (kereszt, vagy kelta kereszt) gitárok” résznél pedig már szúr az oldalam. A „Fűvel-Fával: Szexuális Tanácsadó rovat” csak hab a tortán.

Májusban is van cetlis rovat. A helyszín egy baleseti sebészet, tehát nem környezetidegen, ha azt írom: elgurultak a gyógyszerek. Attila lába a másik irányban van, Bence nem találja a melltartóját, de különben is az egész Attila apukájával kezdődött.

Van még reggeli TV-adás egy előző életét bikaként leélő (és így a vöröslő napfelkeltékben érdekelt) időjárás-jelentővel, gyöngyhalászból megélhetési sportriporterré előlépett kollegával és döntésképtelen helyszíni tudósítóval. Kata és Bence csatornatisztításos jeleneténél újból szúr az oldalam, de az aranydiplomát ma reggel a „grimaszolunk a főnök háta mögött” játék viszi egyhangú szavazással. Ennél a résznél szinte hányingerig nevetek, alig kapok levegőt, a jelenet végét jelző kis csengőhang szerintem többünk életét menti meg.

A végén még Zsófit köszönti a dal (aki szerencsére nem Zénó lett), aztán könnyes szemmel, még fájó hassal, de szakadatlanul vigyorogva kiszállingózunk a napsütésbe. Van, aki munkahelyre siet, nekem egy odafigyelős, eszmecserés beszélgetést juttat a Szerencse. Hazafelé az autóban pedig az mocorog a fejemben, hogy ezt az impró-színházas dolgot egészségügyi jelleggel be kellene vezetni minden unalmas és egyhangú munkahelyen. Mert sokkal jobb nevetéstől hasizomlázas lenni, mint felülésektől, nem igaz? És mert egységnyi nevetés százegységnyi mérgelődést képes közömbösíteni. Szerintem.

Ha rápendültél a blogra, figyelheted a Facebookon is:

Szólj hozzá!

Címkék: Molnár Levente Momentán Társulat Nemes Takách Kata Várady Zsuzsi Harsányi Bence Bódy Gergő Nulladik Óra Kiskovács Attila Pirisi László


A bejegyzés trackback címe:

https://kulturszoda.blog.hu/api/trackback/id/tr605284366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása