Kultúrszóda

Azért, mert érdekel a színházművészet. Mert a valódi színművészek hitem szerint régi istenek szentelt papjai, és mert taszítanak a méltatlan színműipari szakmunkások. És azért is, mert a színház – értő kezekben – mágia. Továbbá - a magasröptű kultúra szüneteiben - egy s más életszilánk miatt kutyákról, lovakról, egyebekről innen-onnan, amelyek talán segítenek valakinek (bárkinek) hátrahagyni egy időre a feszültségbe zárt monotóniát.

Támogatás

Ez a gomb alakítja mesévé a támogatást. Köszönöm.

Facebook

Friss topikok

  • uZsoNNa: Szia! Az eredmenyerol is van beszamolo? Illetve, hogy vegul kellett-e a dupla spot on meg a nyakorv. (2013.08.12. 09:03) Nincskullancs
  • KultúrSzóda: @tbubrfdves: És köszönöm, hogy válaszoltál. (2013.05.30. 07:54) Momentán: MelegFRÖCCS és homofóbok
  • KultúrSzóda: Köszönöm szépen :) Nem teljesítménytúráztatás a célom, hanem kikapcsolás, továbbgondolás, mesébe r... (2013.05.14. 15:28) Tényleg Mohács kell?
  • Jazzy01: Nagyon jó ez az írás! Könnyeket fakasztott! :) Mi is nyersen etetünk és nincskullancsozunk 2 leon... (2013.04.26. 21:37) Kutya vacsorája
  • KultúrSzóda: Elnézést kérek Kovács Gábortól, amiért átkereszteltem! Biztosan azért történt, mert az járt a feje... (2013.04.26. 07:32) Hangok a gyermekekért

Címkék

Abigél (1) Abodi Nagy Blanka (1) Adorján Bálint (1) Ágoston Katalin (1) Alföldi Róbert (2) Almási Sándor (2) A bolondok grófja (1) A good day to die hard (1) A kaukázusi Krétakör (1) A Nagy Négyes (1) A teljes tizedik évad (1) Balogh Anna (1) Bárka Színház (1) Belvárosi Színház (3) Benedek Miklós (1) Béres Ilona (1) Black Comedy (1) Blaskó Péter (1) Bódi Barbara (2) Bódy Gergő (4) Boldoghy Borbála (2) Bolha a fülbe (1) Boncsér Gergely (2) Borbás Gabi (1) Borbély Krisztina (1) Boros Zoltán (1) Bot Gábor (1) Bruce Willis (1) Cane Corso (4) Centrál Színház (1) Cigányszerelem (1) Csányi Sándor (1) Csuha Lajos (1) Csuja Imre (1) Debreczeny Csaba (1) Dévai Balázs (1) Die Hard 5 (1) Dolhai Attila (3) Dózsa László (1) Dózsa Zoltán (1) Dunai Tamás (1) Egyházi Géza (3) Éless-Szín (1) Elisabeth (1) Equus (2) Eszenyi Enikő (1) F. Várkonyi Zsuzsa (1) Faragó András (3) Fazekas Andrea (1) Fazekas Zsuzsa (1) Fegya (2) Feketeszárú cseresznye (1) Fesztbaum Béla (1) Fischl Mónika (1) Formán Bálint (1) Frankó Tünde (1) Fröccs (1) Fullajtár Andrea (1) Für Anikó (1) Gados Béla (1) Gazsó György (1) Gergely Róbert (1) Gömöri András Máté (1) Göttinger Pál (1) Gregor Bernadett (2) Gyógyír északi szélre (1) György-Rózsa Sándor (1) Gyuriska János (1) Harsányi Bence (5) Helyey László (1) Horváth Lili (1) Hunyadkürti György (1) Huszti Péter (1) I. Ferenc pápa (1) Ifj. Farkas Sándor (1) Ifj. Jászai László (1) Impro (1) Impróreggeli (1) Improvizációs színház (1) Jantyik Csaba (1) Janza Kata (3) Játékkiállítás (1) Játékország (1) Jávori Ferenc (1) Jóembert keresünk (1) Jótékonysági koncert (1) Jövőre Veled Itt (1) József Attila Színház (1) Kálid Artúr (1) Kardos Róbert (1) Karinthy Színház (1) Katasztrófahelyzet (1) Kautzky Armand (2) Kékkovács Mara (2) Kerekes József (1) Kerényi Miklós Máté (3) Keresztes Ildikó (1) Kiskovács Attila (4) Kiss Ramóna (1) Klem Viktor (1) Kocsis Dénes (1) Költözünk! (1) Koncz Gábor (2) konklávé (1) Kőszegi Ákos (1) Kovács Adrián (1) Kovács Gábor (1) Kovács Lajos (1) Kovács Patrícia (3) Kováts Adél (1) Közlekedési Múzeum (1) Kramer kontra Kramer (1) Kristóf István (1) Kulka János (1) KultúrSzóda (1) Kurkó József (1) Kútvölgyi Erzsébet (1) Lakatos Mihály (1) Lehoczky Zsuzsa (2) Lengyel Ferenc (1) Lengyel Tamás (1) Liptai Claudia (1) Lukács Sándor (1) Lux Ádám (1) Mácsai Pál (1) Madár Veronika (1) Mahó Andrea (1) Március 15. (1) Márkó Eszter (1) Márton András (1) Máthé Zsolt (1) Menyasszonytánc (1) Mészáros Máté (1) Mészáros Sára (1) Mészáros Tibor (1) Mihálka Gyuri (1) Mikó István (1) Miller Zoltán (1) Mindszenty (1) Molnár Áron (1) Molnár Levente (5) Molnár Piroska (1) Momentán Társulat (6) Musical Plusz (1) Nádasi Veronika (2) Nagy-Kálózy Eszter (1) Nagy Ervin (1) Nagy Levente (1) Nagy Zoltán (1) Nemcsák Károly (2) Nemes Takách Kata (4) Nemes Wanda (1) Németh Kristóf (1) Nincskullancs csepp (1) Nulladik Óra (2) Nyertes Zsuzsa (1) Nyírő Bea (1) Operett (1) Operettszínház (5) Ördögölő Józsiás (1) Orlai Produkció (2) Őze Áron (1) pápa (1) pápaválasztás (1) Papp János (1) Parti Nóra (1) Patonai Zsolt (2) Peller Anna (1) Petrik Andrea (1) Pikali Gerda (1) Pirgel Dávid (2) Pirisi László (2) Plaszkó Éva (1) Pogány Judit (1) Radnóti Színház (1) Raktárszínház (2) Rárósi Anita (1) Rátóti Zoltán (1) Rékasi Károly (1) RögvEst (1) Sári Évi (1) Sárközi-Nagy Ilona (1) Schmied Zoltán (1) Schneider Zoltán (1) Siménfalvy Ágota (2) Simon Kornél (1) sitcom (1) Sövegjártó Áron (1) Spinoza Ház (1) Szabó Emília (1) Szabó Máté (1) Szabó P. Szilveszter (4) Szabó Sipos Barnabás (1) Szabó Zsuzsa (1) Szacsvay László (1) Szamosi Donáth (2) Szandtner Anna (1) Szarvas Attila (1) Szávai Viktória (1) Szemenyei János (1) Szendy Szilvi (2) Szerényi László (1) Szeretlek Faust (1) Szervét Tibor (1) Szimpla Kert (1) Szimpla Piac (1) színház (1) Színház reggel (1) Szolnoki Zsolt (1) Szomor György (1) Szorcsik Kriszta (1) Tamási Áron (1) Telekes Péter (1) Thália Színház (4) Tolcsvay László (1) Tordai Teri (1) Törőcsik Mari (1) Tóth Barnabás (1) Tóth Roland (1) Tóth Tamás (1) Újszínház (3) Uránia (1) Vágó Zsuzsi (1) Vaknyugat (1) Várady Zsuzsi (5) Vári-Kovács Péter (1) Vári Éva (2) Vass György (1) Verebes István (1) Vida Gábor (2) Vígszínház (1) Viselkedés a színházban (1) Vörös Edit (1) www.kulturszoda.hu (1) YAMATO (1) Címkefelhő

2013.01.20. 20:26 KultúrSzóda

KM Játékország: Érzelmi nyomógombok örök gyerekeknek

Helyszín: Közlekedési Múzeum, Budapest

Időpont: 2013. június 19-ig

Játékország időszakos kiállítás

Programcímke: „A bakelit Pobjedától a holdautón keresztül a bűvös kockáig – a magyar játékgyártás történetét mutatja be 1945-1989-között a Játékország című kiállítás.”

 ________________________________________

A közlekedésnek általában csak a praktikus oldala érdekel, a régi járgányok is legfeljebb három percig kötnek le. Ellenben a játékok! Az más. A vasárnap délután különben is tiszta zimankó, vonzóbb kilátás a fűtött terem gyerekkorunk játékaival, mint a romantikus, ám kényelmetlen lefagyazorrom-hangulat. Irány a KM!

Az első örömteli meglepetést a múzeumi dolgozóktól kapjuk: a vasárnapi munkavégzés ellenére kedvesek, mosolygósak, türelmesek, kellemes időtöltést kívánnak. Bár a belépőnk érvényes az egész múzeumban, természetesen célirányosan robogunk a Játékország felé.

A kiállítási terület külön világ. Belépvén jobbra építőjátékokból összerakott dolgok mozgolódnak, nem sokáig nézzük őket, mert felfedezzük, hogy bal kéz felől van egy szoba. De tényleg szoba: valóságos, békebeli, IKV által kiutalt kilencedik emeleti panellakás gyerekszobája az összes elképzelhető kellékkel. Vagy húsz percig csak állunk, nassoltatjuk a szemünket a már-már giccses időutazáson, és mutogatjuk egymásnak, hogy nekünk ugyanilyen pokrócunk/fotelunk/szifonunk/habcsókunk/satöbbink volt, nektek is??? (Persze, hogy nekik is, legyél már ésszerű, mindenkinek pont ilyen volt. Erről szólt ez a korszak.) Van ott Horizont TV, „Szabályosan közlekedj!” társasjáték, „Orion” társasjáték, kifakult fotelhuzat, bútorgyári egyenbútor, kockás pléd (a kutya otthon ennek a testvérén alszik), elemes játék, ízlésficamos állólámpa, a rondánál is rondább poszter a falon, plusz az elmaradhatatlan (többnyire saját készítésű) falvédő suba az általános „szerecsen” és „nádas” variációkban, és a korszak kvintesszenciája, az „Üdítő-gyümölcsízű tavaszi parány” (a. m. ehetetlen, szottyadt nápolyi, az élelmiszervegyészet szégyene). És a hibátlan zenei aláfestés: korhű slágerek minden mennyiségben, Dunaparti csónakháztól a Villanegra románcáig terjedő vertikumban.

Miközben mi folytatjuk vidám, nosztalgikus és finoman szólva is együgyű párbeszédünket, a következő (nem halk és feltehetően atyai) mondat csapja meg a fülünket: „Haggyadabba, nincsenbácsi, nemlehetvelejáccani!!!”. Ettől kicsit félrenyeljük a levegőt, Férj köhög, én belevinnyogok a kardigánja karjába. Ma is tanultunk valamit „hogyan neveljünk gyermeket” témakörben.

Lassan elszakítjuk magunkat a szobabelsőtől, mégis gáz, hogy harminc ember megnézte már az egész kiállítást oda-vissza, mi meg leragadtunk az első állomásnál… Sajnos a terem egészében valamennyi tárló gyermekkorunk szeretett-vágyott darabjait rejti, így később sem haladunk gyorsabban. Többségében egyébként a mi korosztályunk képviselteti magát, és rendre felhangzik valahonnan, hogy „nekünk is ilyen volt otthon/az oviban/az unokatesóméknál”, és „imádtam vele játszani/mindig szerettem volna egy ilyet”, és ezek különböző változatai. Jó látni, hogy meglett felnőttekből hogyan válik újra gyermek, amint beteszik a lábukat a terembe, és hogy egy-egy tárgy milyen erős érzelmi válaszokat képes kiváltani belőlünk pusztán azért, mert magán hordja letűnt gyermekkorunk emléknyomait. A mostanra apukává-anyukává avanzsált akkori ovisok láthatóan sokkal jobban élvezik a tárlatot, mint tulajdon sarjaik, akik javarészt unatkoznak, tanácstalanok és nem értik, miért kell műanyag vackok tömegét átszellemült arccal csodálni.

Mi bölcsen nem hoztunk gyermekkísérőt, így zavartalanul elmélyülhetünk az áhítatban. Találunk logikai játékokat (mint a Bábel Tornya, Babylon_Torony_kis.jpgamit egyszer sem rakhattam ki, mert nekünk nem volt, és amikor néha vendégségben megkaparintottam egyet, rögtön kivették a kezemből mert összekevertem, de hogy tudtam volna kirakni, ha előtte nem keverem össze?), türelemjátékokat (olyan kis kartonmezők lyukakkal, amikbe bele kellett varázsolni a golyócskákat vagy egereket, Férj úgy emlékszik, Kern Andrásnak van is erről egy fergeteges kabarészáma), és egy 190-es távirányítós Mercedest (persze kábeles távirányítós, hol volt akkor még rádiójeles…), amiért Férj szerint akkoriban a legtöbb fiú szabadpiacon értékesítette volna bármelyik rokonát.

KM_autos_vitrin.jpg

Sorakoznak a műanyag- és lemezautók, hajók, helikopterek. Amikor az összerakható Plymouth elektromos autóhoz érünk, ami még dobozban van, hiánytalan a szerszámkészlet, felpattintható a dísztárcsa, Férj szeme határtalan vágyakozással telik meg, szinte hüppög. Bár bevallom, a „Lendület” Opel, Citroen és Egér (!!!) modellek láttán bennem is újra felébred a kiskoromban kényszerűen elhantolt birtoklási vágy. Azzal súlyosbítva, hogy leánygyermekként nekem a babázás és főzőcskézés volt a szabadon választható opció (az meg kit érdekelt?!), szökőévente tudtam csak kisírni egy-egy autót. Villanyvasútról meg terepasztalról meg… áh, hagyjuk!

Érzelmileg erőteljesen involválódott párom nem feledkezik meg rólam: a műértő szenvedélyével és a tényekhez való feltétlen hűséggel magyaráz piaci árakról, a játékok állapotáról, technikai adatokról. Gyenge képzavarral élve: sivatagszomjas szemünk mohón issza a színpompás tárgyak látványát. Nem akarjuk és nem tudjuk objektíven szemlélni a játékokat. Nem érdekel, hogy némelyik vérciki, kezdetleges és egy „nyugati” gyerek sírva röhögött volna, ha megkaparint csak egyet is. Mi a gyerekkori kedves ismerősöket látjuk, minden darabbal megelevenedik egy történet vágyról és világnagy játszásokról, lelki fülünk hallja a megidézett zajokat, orrunkban érezzük a gyerekszobák, nappalik és játszóterek illatát.

csibe_kis.jpgA „Csipegető Csibe” nevű lemezmodellhez érkezvén azért pillanatra lefagyok, és eltelik egy kis idő a rebootolással; a lemezjáték eredeti tervrajzai megtekinthetők a falon, autentikusan grafittal pauszra rajzolva. A hivatalos, mérnökileg megalkotott szöveges rész mit mond?

Cím:

Motor

Egység:

CSIBE

 

Hagyok időt. „Egység: CSIBE”.

Itt még bírnánk magunkkal, de a körülmények, a vicces emlékek és az audiovizuális ingerek konspirálnak: a háttérben Szécsi Pál diszkréten énekel a kósza szélről, Nagypapa 1.0 pedig a korhűen berendezett irodasarok szentháromságát magyarázván imígyen szóla unokájához (hangjában a templomban szokásos elfogódottsággal): „az ott pedig Sztalin Elvtárs, Lenin Elvtárs és Rákosi Elvtárs”. Nagypapa technikai KO-val nyer, mi ketten dicstelen módon menekülőre fogjuk, és az emberi méltóság végső határán egyensúlyozva, önfeledten kacagunk az alagsor ódon villamosainak jótékony takarásában.

Nos, nyilván privát problémánk Férjemmel, hogy bármilyen kulturális (vagy más) programunk nevetésbe fullad. Már dolgozunk rajta. (Dolgozunk rajta, hogy ez lehetőleg egész életünkben így maradjon.) Világos, hogy végső soron a gyermekkor is – ahogy a felnőtt élet – teljesen magánügy. Mindenkinek saját döntése, hogy mikor lesz felnőtt, be tud-e nőni egyáltalán valaha a feje lágya. Mégis Titeket, akik legalább néhány pillanatra voltatok valaha gyerekek, és tudjátok mit jelent magafeledten játszani egy darab papírral vagy húsz deka formázott lemezzel, jó szívvel biztatlak: szenteljetek egy pár órát felnőtt életetekből Játékországnak.

Ha rápendültél a blogra, figyelheted a Facebookon is:

Szólj hozzá!

Címkék: Közlekedési Múzeum Játékország Játékkiállítás


A bejegyzés trackback címe:

https://kulturszoda.blog.hu/api/trackback/id/tr125029447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.